Kohn Sámuel beszéde

http://lod.ehri-project-test.eu/units/hu-002737-hu_hja_xxiv-c-1-7 an entity of type: RecordSet

Kohn Sámuel (Baja, 1841. szeptember 21. – Budapest, 1920. március 11.) zsidó hittudós, a pesti izraelita hitközség főrabbija, történész, az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat elnöke.

Gimnáziumi tanulmányait a ciszterciek bajai gimnáziumában végezte, utána két évig Pápán zsidó tanulmányokat folytatott. 1858-tól külföldön, a boroszlói zsidó hittudományi szemináriumban tanult teológiát és 1865-ben a boroszlói egyetemen bölcsészdoktori oklevelet nyert. Mikor a pesti zsidóság 1866-ban magyar hitszónoki állást szervezett, a hitközség Kohn Sámuelt hívta meg; június 2-án az ő ajkáról hangzott el az első magyar nyelvű zsidó hitszónoklat a Dohány utcai zsinagógában. Ezek után a hitközség rabbijává választották. Tevékeny része volt az 1868. évi zsidó egyetemes zsinat összehívásában.

Sokat tett a pesti zsidóság magyarosítása érdekében. Érdemeit 1905-ben főrabbivá előléptetésével ismerték el. I. Ferenc József előbb a királyi tanácsosi, utóbb az udvari tanácsosi ranggal tüntette ki.

Tudományos munkáit magyarul, németül és héberül írta, legszívesebben történeti tanulmányokkal foglalkozott. 
66.123
Kohn Sámuel hagyaték 
Magyar Zsidó Levéltár 
xsd:integer 17 
Kohn Sámuel beszéde 
nyomtatvány 
1870. pészach első napján (április 16.) elmondott beszéde, Pest.
(Was haben die jüngsten Vorgaenge innerhalb der ungarischen Judenheit zu bedeuten? 

data from the linked data cloud