Kohn Sámuel beszéde

http://lod.ehri-project-test.eu/instantiations/hu-002737-hu_hja_xxiv-c-1-6-hun-xxiv_hun an entity of type: Instantiation

Kohn Sámuel beszéde 
Kohn Sámuel (Baja, 1841. szeptember 21. – Budapest, 1920. március 11.) zsidó hittudós, a pesti izraelita hitközség főrabbija, történész, az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat elnöke.

Gimnáziumi tanulmányait a ciszterciek bajai gimnáziumában végezte, utána két évig Pápán zsidó tanulmányokat folytatott. 1858-tól külföldön, a boroszlói zsidó hittudományi szemináriumban tanult teológiát és 1865-ben a boroszlói egyetemen bölcsészdoktori oklevelet nyert. Mikor a pesti zsidóság 1866-ban magyar hitszónoki állást szervezett, a hitközség Kohn Sámuelt hívta meg; június 2-án az ő ajkáról hangzott el az első magyar nyelvű zsidó hitszónoklat a Dohány utcai zsinagógában. Ezek után a hitközség rabbijává választották. Tevékeny része volt az 1868. évi zsidó egyetemes zsinat összehívásában.

Sokat tett a pesti zsidóság magyarosítása érdekében. Érdemeit 1905-ben főrabbivá előléptetésével ismerték el. I. Ferenc József előbb a királyi tanácsosi, utóbb az udvari tanácsosi ranggal tüntette ki.

Tudományos munkáit magyarul, németül és héberül írta, legszívesebben történeti tanulmányokkal foglalkozott. 
Kohn Sámuel beszéde 

data from the linked data cloud