Hirschler Ignác hagyatéka
http://lod.ehri-project-test.eu/instantiations/hu-002737-hu_hja_xix-81-hun-xix_hun an entity of type: Instantiation
Hirschler Ignác hagyatéka
Hirschler Ignác (Stomfa, 1823. március 3. – Budapest, 1891. november 11.) orvos, a hazai szemészet első jelentős képviselője; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1869 ). Stein Aurél anyai nagybátyja.
Apja Hirschler Márk posztó nagykereskedő. Középiskoláit Pozsonyban és Pesten végezte, orvosi tanulmányait Bécsben fejezte be, itt szerzett orvosi oklevelet 1840-ben. Bécsben Anton von Rosas (Rózsás Antal) szemész tanársegédeként működött. 1847-től három évig Párizsban Louis A. Desmares mellett volt asszistens. 1850-ben visszatért Pestre és magánorvosként dolgozott. Hosszú ideig ő volt az egyetlen szemész hazánkban. 1851-ben a pesti egyetemen magántanári képesítésért folyamodott, de azt zsidó volta miatt nem nyerhette el. 1859-től a pesti Rókus Kórház és a Szegénybeteg Gyermekkórház szemész-főorvosa volt. Az orvosok egyesületének titkárává, majd alelnökévé választották. A Magyar Tudományos Akadémia 1869. április 14-én választotta levelező tagjának.
Elnöke volt a Pesti Izraelita Hitközségnek és az 1868-1869-es izraelita kongresszusnak; egyik alapítója a magyar izraelita egyletnek és vezetője a magyar izraeliták pártjának. Szintén ő alapította az izraelita ösztöndíj-egyletet. 1878-ban a harmadosztályú Vaskorona-rendet kapta, és a főrendiház újjászervezésekor, 1885-ben annak tagjává nevezték ki. 1881-ben vonult nyugalomba vonult. Tragikus fintora a sorsnak, hogy ő maga elvesztette szeme világát és egy későbbi sikeres műtét után, akkor is csak részben nyerte vissza.
Száznál több szakcikkének többsége az Orvosi Hetilapban és annak melléklapjában, a Szemészetben jelent meg.
Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Emlékbeszéd néhai Kern Jakab felett Pest, 1866.
Tapasztalatok a szeszes italokkal, valamint a dohánnyal való visszaélésekről, mint a láttompulat okáról. Pest, 1870. (Értekezések a természettudományok köréből II. 3. sz. Németül is megjelent Bécsben 1871-ben Hirschfeld Lajos ford.)
Megemlékezés Graefe Albrechtről, olvasta a budapesti orvosegylet 1870. október 14-én tartott évi nagygyűlésében. Pest, 1870. [Albrecht von Graefe, 1828–1870].
Adat a szaruhártya gyurmájába lerakodott festanyag ismeretéhez. Pest, 1872. (Értekezések a Természettudomány Köréből, III. 4. sz.)
Czermák N. János Pest, 1873. (Különnyomat a Szemészetből.)
Adatok a látóhártya maradvány kórodai ismeretéhez. Budapest, 1874. (Értekezések a Természettudomány Köréből, V. 8. sz.)
Zur Casuistik der Anaesthesie und Hyporaesthesie der Netzhaut. Berlin, 1874. (Különnyomat a Wiener Med. Wochenschriftból.)
Beitrag zur Kenntniss der Pigment-Ablagerungen im Paremchym der Hornhaut. Wien, év n. (Különnyomat a Helmholtz Archiv für Opthalm.-ból.)
Szerkesztette a Jegyzék napló orvosok számára 1868. évfolyamát és a Szemészetet, az Orvosi Hetilap melléklapját 1864-től 1880-ig.
Apja Hirschler Márk posztó nagykereskedő. Középiskoláit Pozsonyban és Pesten végezte, orvosi tanulmányait Bécsben fejezte be, itt szerzett orvosi oklevelet 1840-ben. Bécsben Anton von Rosas (Rózsás Antal) szemész tanársegédeként működött. 1847-től három évig Párizsban Louis A. Desmares mellett volt asszistens. 1850-ben visszatért Pestre és magánorvosként dolgozott. Hosszú ideig ő volt az egyetlen szemész hazánkban. 1851-ben a pesti egyetemen magántanári képesítésért folyamodott, de azt zsidó volta miatt nem nyerhette el. 1859-től a pesti Rókus Kórház és a Szegénybeteg Gyermekkórház szemész-főorvosa volt. Az orvosok egyesületének titkárává, majd alelnökévé választották. A Magyar Tudományos Akadémia 1869. április 14-én választotta levelező tagjának.
Elnöke volt a Pesti Izraelita Hitközségnek és az 1868-1869-es izraelita kongresszusnak; egyik alapítója a magyar izraelita egyletnek és vezetője a magyar izraeliták pártjának. Szintén ő alapította az izraelita ösztöndíj-egyletet. 1878-ban a harmadosztályú Vaskorona-rendet kapta, és a főrendiház újjászervezésekor, 1885-ben annak tagjává nevezték ki. 1881-ben vonult nyugalomba vonult. Tragikus fintora a sorsnak, hogy ő maga elvesztette szeme világát és egy későbbi sikeres műtét után, akkor is csak részben nyerte vissza.
Száznál több szakcikkének többsége az Orvosi Hetilapban és annak melléklapjában, a Szemészetben jelent meg.
Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Emlékbeszéd néhai Kern Jakab felett Pest, 1866.
Tapasztalatok a szeszes italokkal, valamint a dohánnyal való visszaélésekről, mint a láttompulat okáról. Pest, 1870. (Értekezések a természettudományok köréből II. 3. sz. Németül is megjelent Bécsben 1871-ben Hirschfeld Lajos ford.)
Megemlékezés Graefe Albrechtről, olvasta a budapesti orvosegylet 1870. október 14-én tartott évi nagygyűlésében. Pest, 1870. [Albrecht von Graefe, 1828–1870].
Adat a szaruhártya gyurmájába lerakodott festanyag ismeretéhez. Pest, 1872. (Értekezések a Természettudomány Köréből, III. 4. sz.)
Czermák N. János Pest, 1873. (Különnyomat a Szemészetből.)
Adatok a látóhártya maradvány kórodai ismeretéhez. Budapest, 1874. (Értekezések a Természettudomány Köréből, V. 8. sz.)
Zur Casuistik der Anaesthesie und Hyporaesthesie der Netzhaut. Berlin, 1874. (Különnyomat a Wiener Med. Wochenschriftból.)
Beitrag zur Kenntniss der Pigment-Ablagerungen im Paremchym der Hornhaut. Wien, év n. (Különnyomat a Helmholtz Archiv für Opthalm.-ból.)
Szerkesztette a Jegyzék napló orvosok számára 1868. évfolyamát és a Szemészetet, az Orvosi Hetilap melléklapját 1864-től 1880-ig.
Hirschler Ignác hagyatéka