Magyarító Egylet iratai

Magyarító Egylet iratai 

Magyarító Egylet. Az 1839-40. évi országgyűlésen elhangzott szabadelvű beszédek hatása alatt a hazai zsidóság nagy buzgalmat fejtett ki az irányban, hogy az érzelmeiben különben is magyarrá vált felnövekedő nemzedék nyelvében is magyarrá váljon. Kiváló eredményeket ért el e téren a pesti M. Az egylet megalakításának eszméje a pesti egyetem zsidó orvosnövendékei köréből indult ki. 1843 tavaszán alapszabály-tervezetet készítettek, melyet a hitközség elöljárósága Schwab Lőb főrabbi javaslatára elfogadott. A csakhamar 400 tagot számláló egylet 1844 máj. 8. alakult meg, Jakobovics Fülöp zsidókórházi igazgató lett az elnöke, Barnay Ignác hitközségi titkár pedig a jegyzője. Magyar óvodát és nyelviskolát tartott fenn, magyar hírlapokkal és könyvtárral felszerelt olvasótermet rendezett be, magyar felolvasásokat tartott. Bár nem az egylet keretén belül, de mindenesetre azon eszmék hatása alatt, melyek az egyletet életre keltették, készíti Bloch Móric még 1840. az első magyar tórafordítást, Rosenthal Móric budai tanító 1841. az első magyar imakönyvfordítást, prédikál magyarul 1844 óta Lőw Lipót Nagykanizsán,1845 óta Steinhardt Jakab Aradon, 1847 óta Zipser Mayer Székesfehérvárott, ad ki Lőw 1847 A Magyar Zsinagóga címen magyarnyelvű zsidó folyóiratot E kor magyarosodási törekvéseinek értékes terméke az egylet által 1848. kiadott Első Magyar Zsidó Naptár, mely megmutatta, hogy a magyar zsidó írók rövid néhány év alatt mily magas színvonalra tudtak emelkedni. A szabadságharcot követő szomorú évtized elfojtott minden nemzeti törekvést, de alig hogy megenyhült az abszolutizmus, a régi M. 1860. Izraelita Magyar Egylet néven új életre kelt. Néhány nap alatt több mint 600 tag jelentkezett. Rózsay József orvos lett az egylet elnöke, Mezei Mór altkára. Egyleti helyiséget béreltek, minden héten rendszeres nyilvános felolvasásokat tartottak, Tenczer Pál vezetésével magyar nyelvtanfolyamot szerveztek, az abszolutizmus idején elnémetesített zsidó iskolák megmagyarosítására tankönyveket készítettek, az 1848. évi naptár mintájára 1862. Első Magyar Izraelita Naptár és Évkönyv címen magas színvonalú évkönyvet adtak ki és megpendítették a teljes bibliafordítás eszméjét. Az egylet munkája oly eredményes és az egész országra kiható volt, hogy midőn néhány év múltán, 1867. a nemzet kimondotta a zsidók emancipációját (l. o.), új generációja nemcsak érzelmeiben, de nyelvében is már teljesen magyar volt. 

Magyarító Egylet iratai